A búzaszentelés (latin litaniae maiores, vagyis „nagyobb könyörgés”) a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban. A római katolikusoknál a népszokás napja Szent Márk napja (április 25.) vagy egy ehhez közel eső nap.

Régen búzaszentelő körmenetet tartottak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Közben a Mindenszentek litániáját énekelték, megfelelő helyre érve a celebráns megáldotta a mezőt, és visszatértek a templomba. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották ilyenkor.

A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Libériusz pápa rendelte el a pogány ambarvalia ünnep helyettesítésére. Tudjuk azt is, hogy Nagy Szent Gergely idején Rómában milyen útvonalon rendezték a körmenetet.

A II. Vatikáni zsinat utáni törvények szerint a búzaszentelő körmenetet a templomban végzik, ahol a pap a mezőről hozott vagy erre az alkalomra csíráztatott búzát áld meg. Ebben a formában a szentelés tárgya, a búza (korábban helyette gyakran rozsot találunk) hangsúlyozottabb szerepet kap.

Templomunkban a búzaszentelés április 27-én, vasárnap a 9 órai szentmise keretében történt. Ekkor 5 kisgyermeket is megkereszteltünk a szentmise keretében.

Resurrexit vasárnap: a föltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe. Az ünnepi mise a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük.a A húsvéti szent háromnap tagjaként a legszorosabb és a legszervesebb vonatkozásban van kapcsolatban a húsvét vigíliájával. Ezért mindazok számára, akik ezen és nagypénteken, nagycsütörtökön bármi okból nem vehettek részt, nem múlhat el ez a vasárnap csak egyszerűen úgy, mint az év többi vasárnapja, hanem az újjászületés szentségeire való jelszerű utalással emlékezetükbe kell idézni a szent háromnap eseményeit.

A szentmise végén történt a családok által hozott ételek, valamint a Szent Mónika közösség által készített falatkák megáldása, melyekkel a jelen levő kedves híveket kínálták meg. A gyerekeknek csokoládétojással kedveskedtek.

A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A húsvéti ünnepkör szent három napja közül ez az utolsó. A farsangi időszak vége után a 46. nap. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.

Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Jézust az előző (készületi) napon feszítették keresztre s temették el, és a tanítványok a szombatot a törvény előírása szerint nyugalomban töltötték. Az oltár, amit nagycsütörtökön napon minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nem tartottunk szentmisét sem.

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünnepeljük, ezt követi a keresztvíz-szentelés.

Templomunkban este 8 órakor kezdődött a szertartás tűzszenteléssel. A szertartást körmenettel fejeztük be.

Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja, a megváltó szenvedésének és kereszthalálának ünnepe. Szigorú böjti nap.

Templomunkban reggel Jeremiás siralmai hangzottak el, majd este 6 órától tartottuk a szertartást, mely alatt meghallgattuk a Passiót Szent Jánostól.

Nagycsütörtök Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, a húsvéti szent háromnap első napja, az Oltáriszentség alapításának ünnepe. A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.

Templomunkban este 6 órától tartottuk a nagycsütörtöki szertartást.

Virágvasárnap a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben, ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtt. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

Ezen a napon a templomunkban barkaszentelést, barkás bevonulást tartottunk.

2019. április 13-án, szombat délután végeztük a városi keresztutat, mely a Jézus Szíve templomtól indult és a Szent László templomig tartott. A keresztút állomásait élő szereplős képek alkották, melyeknél a keresztútra készített imafüzet imádságait és elmélkedéseit végeztük. Az állomások között a város különböző csoportjai vitték a keresztet.

2019. április 13-án, szombaton, 14 órától
Útvonal: a Jézus Szíve templomtól a főutcán a Szent László templomig

• A keresztúti ájtatosságra 13:30-tól gyülekezünk a Jézus Szíve templom mellett.
• Hozzuk magunkkal a Mezőkövesdi Keresztút c.- imafüzetet. (Akinek még nincs, a helyszínen megvásárolhatja, ára 300 Ft)
• Kérjük, hogy – aki teheti – hozza el az ájtatosságra a lakásából fali, vagy talpas feszületét. A feszület iránti tiszteletből, illetve gyakorlati szempontból készítsünk a feszületnek megfelelő méretű tokot, amelyet a keresztút idejére nyakunkba, vagy vállunkra akaszthatunk.
• Az ájtatosság a Szent László templom melletti téren zárul az Apostoli Hitvallás közös elimádkozásával, és otthonról hozott feszületeink megáldásával.

SZERETETTEL HÍVJA HÍVEIT ÉS MINDEN JÓAKARATÚ EMBERT A

JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA           SZENT LÁSZLÓ PLÉBÁNIA

VÁROSI KERESZTÚT RENDJE

Ószövetség 2. félév

ÓszövetségII.tételsor

Ószövetségi exegézis

Ószövexegtételek

Perikópa

Kántorkérdésperikópa

Kántorújszövetség

Kántorkérdésekújsz

Tudtuk, hogy Seregély érsek úr beteg. Komoly oka lehet, hogy volt papnövendékeinek – köztük plébánosunknak: Török Lászlónak – ezüstmisés találkozóján már nem találkozhatunk vele templomunkban. 2018. utolsó napján megrendüléssel és fájdalommal értesültünk haláláról.

1987-ben nevezte ki érseknek Szent II. János Pál pápa az egri egyházmegye élére. Az ország másik részéről érkezett az akkor legnagyobb egyházmegyébe. Ez a katolikus egyház nehéz, gondokat hordozó időszaka volt. Az egyházellenes évtizedek az egyház épületeiben, és a hívők soraiban is fogyatkozást idéztek elő. Az 1990-ben elfogadott törvény lehetőséget adott az egyház működésének bővítésére. A Jézus Szíve Plébániához tartozó szülők kérték a volt zárda iskola visszaadását. Érsek úr támogatta, sőt személyes jelenlétével elősegítette a kérés megvalósulását. Így 1991 szeptemberében megkezdte működését Mezőkövesden, a Szent István Katolikus Általános Iskola – elsőként az egyházmegyében. Az indulást, az iskola működését figyelemmel kísérte. Neki köszönhetjük az iskola felújítását, bővítését. De nemcsak a látható építkezés volt fontos, az iskola lelki gyarapodását is segítette atyai gondoskodása: az iskolai szentmisék bemutatása, pedagógusainak lelki gyakorlat tartása. Sokirányú feladatai mellett is volt ideje az iskolát rendszeresen meglátogatni, gondjainkat meghallgatni, és örülni eredményeinknek.

A Jézus Szíve egyházközség több nemzedéknyi vágya volt egy nagyobb, új templom építése. Érsek úr támogatása, a gondviselésbe vetett hite lehetővé tette a megvalósulást. Matyó őseink reménye így lett valóság, amikor 2001. október 13-án felszentelte új templomunkat.

Nyugdíjba vonulása után is szívesen fogadta el a meghívásokat különböző egyházi alkalmakra.

Hálát adunk a jó Istennek, hogy Seregély érsek úr volt a főpásztorunk ezekben a nem könnyű években. Köszönjük jóságát, ránk figyelését, útbaigazító szavait, Mária tiszteletre buzdító élete példáját.

A Mennyei Atya jutalmazza hűségét, áldozatos munkáját, és fogadja be az örök hazába.

Molnár Mária
ny. igazgató