Dr. Ternyák Csaba érsek úr úgy döntött, hogy Vizi János káplán atya 2019. augusztus 1-től Eger Belváros Főplébánián folytatja tovább kápláni szolgálatát.

2019. július 28-án, vasárnap a 9 órai szentmise keretében köszönt el hivatalos formában egyházközségünktől János atya, aki 2015. augusztus 1-től töltötte nálunk lelkipásztori szolgálatát. Az ünnepi szentmisét ő celebrálta, a mise homíliájában is ő szólt hozzánk.

A szentmise végén az egyházközség nevében a képviselő testület, az énekkar és a Máltai Szeretetszolgálat képviselői köszönték meg a négyéves szolgálatát. A szentmise befejező áldása előtt János atya köszönt el egyházközségünktől.

János atyát nagyon sokan megszerették segítőkészsége, nyitottsága, szelídsége, közvetlensége miatt. A hitet és Isten akaratát közvetíthette az embereknek a szentmisében, szentségekben, a gyónásban, a betegek, a haldoklók mellett, a keresztségben, a házasságban, az elsőáldozásban.

Ezúton is köszönjük János atyának a nálunk töltött éveket, a négyéves hűséges szolgálatát, és imáinkba foglalva további életére Isten áldását kérjük.

Isten kegyelme segítse további papi munkájában!

Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a 97. Jézus Szíve Búcsú ünnepi szentmiséje, melyet Buda Péter, az egri Érseki Papnevelő Intézet rektora celebrált a Jézus Szíve templom előtti téren, a szabadtéri oltárnál. Prédikációjában kiemelte, többször járt már itt, sok emléke fűződik a városhoz.

A szentmise után kezdődött az immár hagyományos körmenet, melyet a Kavicsos tó körül tettünk meg. A körmenet végén ismét a templomba vonultunk, ahol a kegytárgyak megáldásával zárult a búcsú.

Kilencvenhetedik alkalommal tartottuk meg városunkban a Jézus Szíve Búcsút. Az ünnep előestéjén este fél 8-kor kezdődött a szentmise, melyet dr. Török László plébános úr celebrált. A szentmise után gyertyákkal kivonultunk a közeli Kavicsos tóhoz, ahol imádkoztunk a családokért.

A templomban ezután éjszakai virrasztás kezdődött, melyen sok zarándok részt vett.

A Jézus Szíve templomban 2019. május 26-án, vasárnap a 9 órai szentmise keretében Vizi János káplán atya szolgáltatta ki az Oltáriszentség szentségét az elsőáldozóknak.

Az elsőáldozás az első találkozás szentsége az Eucharisztiában jelen lévő Jézussal, az Oltáriszentség első alkalommal történő vétele. Keresztény életünk középpontjában van az Úrral való találkozás, ami a kenyér és a bor magunkhoz vételében valósul meg. Erre a találkozásra együtt készültünk fel szentgyónással.

2019. május 19-én a Jézus Szíve templomban Michael August Blume pápai nuncius, Vatikán magyarországi nagykövete és dr. Ternyák Csaba egri érsek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét a több, mint 60 bérmálkozóknak. A szentmisét dr. Ternyák Csaba egri érsek celebrálta.

A bérmálás a keresztségben kapott újjászületést, a megváltás misztériumába való beavatást elevenné, hatékonnyá teszi. A hét szentség közül a második, csak egyszer szolgáltatható ki. A katolikus egyházban a bérmálás (latinul confirmatio, jelentése ’megerősítés’) olyan szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára.

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, a legtöbb országban ez az ünnep májusra, ezen belül a legtöbb helyen május második vasárnapjára esik. Magyarországon május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Templomunkban is megemlékeztünk az édesanyákról. Május első vasárnapján a 9 órai szentmise keretében kisgyermekek versekkel, kis műsorral köszöntötték az édesanyákat.

A búzaszentelés (latin litaniae maiores, vagyis „nagyobb könyörgés”) a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban. A római katolikusoknál a népszokás napja Szent Márk napja (április 25.) vagy egy ehhez közel eső nap.

Régen búzaszentelő körmenetet tartottak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Közben a Mindenszentek litániáját énekelték, megfelelő helyre érve a celebráns megáldotta a mezőt, és visszatértek a templomba. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották ilyenkor.

A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Libériusz pápa rendelte el a pogány ambarvalia ünnep helyettesítésére. Tudjuk azt is, hogy Nagy Szent Gergely idején Rómában milyen útvonalon rendezték a körmenetet.

A II. Vatikáni zsinat utáni törvények szerint a búzaszentelő körmenetet a templomban végzik, ahol a pap a mezőről hozott vagy erre az alkalomra csíráztatott búzát áld meg. Ebben a formában a szentelés tárgya, a búza (korábban helyette gyakran rozsot találunk) hangsúlyozottabb szerepet kap.

Templomunkban a búzaszentelés április 27-én, vasárnap a 9 órai szentmise keretében történt. Ekkor 5 kisgyermeket is megkereszteltünk a szentmise keretében.

Resurrexit vasárnap: a föltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe. Az ünnepi mise a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük.a A húsvéti szent háromnap tagjaként a legszorosabb és a legszervesebb vonatkozásban van kapcsolatban a húsvét vigíliájával. Ezért mindazok számára, akik ezen és nagypénteken, nagycsütörtökön bármi okból nem vehettek részt, nem múlhat el ez a vasárnap csak egyszerűen úgy, mint az év többi vasárnapja, hanem az újjászületés szentségeire való jelszerű utalással emlékezetükbe kell idézni a szent háromnap eseményeit.

A szentmise végén történt a családok által hozott ételek, valamint a Szent Mónika közösség által készített falatkák megáldása, melyekkel a jelen levő kedves híveket kínálták meg. A gyerekeknek csokoládétojással kedveskedtek.

A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A húsvéti ünnepkör szent három napja közül ez az utolsó. A farsangi időszak vége után a 46. nap. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.

Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Jézust az előző (készületi) napon feszítették keresztre s temették el, és a tanítványok a szombatot a törvény előírása szerint nyugalomban töltötték. Az oltár, amit nagycsütörtökön napon minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nem tartottunk szentmisét sem.

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünnepeljük, ezt követi a keresztvíz-szentelés.

Templomunkban este 8 órakor kezdődött a szertartás tűzszenteléssel. A szertartást körmenettel fejeztük be.

Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja, a megváltó szenvedésének és kereszthalálának ünnepe. Szigorú böjti nap.

Templomunkban reggel Jeremiás siralmai hangzottak el, majd este 6 órától tartottuk a szertartást, mely alatt meghallgattuk a Passiót Szent Jánostól.